- Iskola
5. Melyik a három kedvenc regényed/versed/festményed és kik alkották azokat? Inkább alkotókat tudok kiemelni, mint egyes alkotásokat, így a válasz talán egy kicsit kényszeredett, de remélhetőleg ezzel együtt is jellemző rám. Regény: Boris Vian: Venyigeszú és a plankton. Vers: Fodor Ákos: Summa & Credo. Festmény: Salvador Dalí: Keresztelő Szent János Krisztusa. 6. Melyik munkád áll a legközelebb a szívedhez? Írj valamit róla! A nyolc megjelent könyvből a hetedik: "Döbrögi újra száguld! " címmel szerintem és az ajánlást író Lázár Ervin véleménye szerint is a legnagyobb írói teljesítményem. Őt idézem: "Oly könnyedén és nagyszerűen tojja le a mesterség vaskalapos és nem vaskalapos hagyományait, hogy repes tőle az ember szíve. Miközben persze minden megőrzésre méltó hagyomány megőrződik benne. Nagy örömömre szolgált, hogy valaki ilyen magától értetődően mozog mesén, tudományon, disznó viccen ls mindenen, mihez neki kedve szottyan keresztül, bakugorva és bukfencezve egyikből a másikba, másikból az egyikbe és közben birtokában van a legalapvetőbb írói szaktudásnak, a megfigyelés élességének és a leírás pontosságának.
Iskola
Joel Gustafson ebben a történetben már 15 éves. Édesapja keményen és sokat dolgozott, hogy fiát becsületben felnevelhesse, mert asszony nem volt a háznál, Joel édesanyja régen elhagyta őket. Egyszer egy furcsa levél tartalmából kiderül, hogy hol él az asszony, és akkor apa és fia felkerekednek, hogy megkeressék az anyát, aki egykor elhagyta gyermekét. Az író előző történetének, A csillagkutyának főszereplője, Joel ebben a történetben már 12 éves, s bár a különös kutya már nem tart vele, mégis hihetetlen kalandok esnek meg a fiúval. Például egyszer áthajt rajta egy autóbusz, ám Joelnek semmi baja sem történik, azonban azt elhatározza, hogy ezt a szerencsét meg kell hálálnia a sorsnak. A történet Svédország egyik kietlen, zord éghajlatú városkájában játszódik az 1950-es években. Itt él a kiskamasz fiú, Joel az édesapjával, aki nehéz munkával, favágással keresi meg a család számára a kenyeret. Joel sok mindent nem ért meg a világból, hogy miért vannak szegény emberek, és miért kell apjának annyit dolgoznia.
A cseresznyefát még akkor ültette Nagyapó, amikor Tonio édesanyja született és ugyanazt a nevet is adta neki, amit a lányának: Felicita, azaz boldogság.
A szerzők tételesen, tényekkel cáfolják az Izraelre szórt rágalmakat – nem mintha ez megfékezné a véresszájúakat. A két kiváló szerző, a filozófus-történész Prager és a rabbi Telushkin Mi a teendő? címmel írt záró fejezetet a közös műhöz, de igazi válasz nincs a feltett kérdésre. Talán a felvilágosítás, az eszmecsere, egymás megismerése és elfogadása visz közelebb a törékeny egymás mellett éléshez. Törékeny, mondom, hiszen a legutóbbi palesztin–izraeli összecsapás is megmutatta, hogy korábbi jó szomszédokban horgadt fel a gyilkolhatnék, a pusztítás vágya. Akik gyűlöletben utaznak – iskolázottak vagy tanulatlanok, vallási vezetők vagy rájuk hallgató tömegemberek –, aligha változnak meg percek alatt. Nagy a kísértés a rosszra. (Persze Brecht szerint a jóra is, de mégis valamivel kisebb…)
Azért nagyon is ajánlom a könyvet mindenkinek, legfőképpen fiatalabb embereknek, akikre talán még tud hatni. Szekeres Gábor jó fordítása a nagyon elgondolkodtató szöveget könnyen befogadhatóvá teszi. Dennis Prager * Joseph Telushkin
Dennis Prager, Joseph Telushkin: Miért a zsidók?
Másnap hajnalban fölbolydult Rácpácegres. Jönnek. Ki hozta a hírt,
nem tudom, de már az is elterjedt, hogy egy lánctalpas monstrum is
közeleg, azzal rombolják le a házakat. Bederik Duri nem sokat
késlekedett. Ő vezeti őket, a tank előtt jön, kezében a bűnjel, az
aranyszegélyű, kék köpeny. Egy darabig hihettük, hogy csak ijesztés, de ahogy a hajnal
kibontotta a tájat a homályból, kibontotta a lőrinci úton vonuló
sereget is, igen, jönnek, fegyverrel, lánctalpas monstrummal, végünk
van, véged van, Rácpácegres. Menekültünk volna, az asszonyok
batyukat kötöttek, de akkor már valaki jött vissza a magtár felől,
nincs kiút, igen, akinek jó szeme volt, láthatta: mint a szögesdrót
tüskéi az őrszemek szuronyai, körös-körül, a ráadási úttól a
Paphegyen át a Vitéz-tanyáig mindenütt katonák, körülzártak
bennünket. Ki lehet ez az asszony meg ez a gyerek, hogy ilyen ádázul gyűlölik? A batyuk a lábak mellé estek, hátráltunk, összetorlódtunk, mint egy
delelő nyáj, szorongtunk a Nagyszederfa alatt. A monstrum már a
Kissarok felé dübörgött, hallottuk a kérlelhetetlen hangot, már
idevillant Bederik Duri kezéből a kék, amikor Keserű Pisti
felkiáltott:
– Oda nézz!
Az asszony a
kicsivel akkor már újra nálunk volt. – Sötétedés után a pálfai Öreghegy alatt várnak rám. Apám befogta a lovakat, és a biztonság kedvéért nagy kerülővel, a
Sió fölötti erdők között vitte az asszonyt meg a fiát a megbeszélt
helyre. Még kicsit mosolygott is magán, túlzás ez az óvatosság, ki
kóricálna szenteste ezen az elhagyott vidéken. De bizony kóricált. Előlépett a fák közül Bederik Duri. – Állj! Kit visz maga? Apám nem válaszolt, a lovak közé csapott, meglódult a kocsi, de
ahhoz nem elég gyorsan, hogy Bederik Duri ne tudja elkapni az
asszony aranyszegélyű köpenyét. A kezében maradt, diadalmasan
lobogtatta. Vágtázva értek az Öreghegy alá, valóban, egy kocsi várt ott. Az
asszony sebtében búcsúzott, átszállt, a könnyű parasztszekér
elzörgött vele a sűrű éjszakába. Apám megfordította a lovakat, hazaindult. Most az országúton,
egyenesen. Amikor a Paphegy tövébe ért, az út menti bokrok mögül
ijesztő nevetés harsant. Apám tudta, hogy ki az, és szívszorongva
nézte, ahogy a fagyos sötétségben ballangkórókat hömbölget a szél.
A katonák elmennek, minden a helyére kerül. Szerintem ez egy nagyon szép novella, igazán megható a története. A háború alatt játszódik, a falusi közösségek összetartását jeleníti meg. A menekülő nő minden bizonnyal Mária, a kisgyermek pedig Jézus. A faluban minden család befogadta, senki sem árulta el őket. Kivéve Bederik Duri, aki nem tartozik a jó, hívő emberek közé. Velük együtt mindenki beengedte a házába a szeretetet is. A novellát értelmezhetjük a háború elleni csendes lázadásként is, méghozzá azért, mert az emberek együtt harcolnak az erőszak ellen. Szépen megmutatja, hogy ha összefogunk, ha nem egyedül próbálunk úszni az árral szemben, bármi elérhetővé válik számunkra.
- Miért fekszik a macska az emberre film
- Lázár ervin az asszony elemzés 6
- Végtelen szerelem - 60. rész - Duna Televízió TV műsor 2019. március 29. péntek 14:15 - awilime magazin
- Lázár ervin az asszony elemzés es
- Mankell, Henning (1948-2015) | Könyvtárak.hu - Tudás. Élmény. Kapcsolat.
- Az én kis családom 2 évad
- Rambo v utolsó vér dvd coffret
- Harry potter és a titkok kamrája pdf gratis
- Három napos vényköteles fájdalomcsillapító tapas bar
- Balassi bálint adj már csendességet elemzés
- Csábítunk és védünk teljes film magyarul videa