- Személyek közötti egyenlő bánásmód elve
- Nem lehet bármiről faggatózni az állásinterjún
- Azonos munkakörben eltérő bér: mikor lehetséges? - Adózóna.hu
Eljárási szabályok [ szerkesztés]
Az egyenlő bánásmód esetén indított eljárások esetében szokásos bizonyítási teher megfordításának érvényre juttatására a törvény az ilyen ügyekben megosztott bizonyítást ír elő: a sértettnek elég bizonyítania a védett csoporthoz tartozását és valószínűsíteni a hátrány bekövetkeztét, ezután a másik félnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy arra nem volt köteles. Az eljárás további sajátossága, hogy a sértett fél helyett képviselőként eljárhat társadalmi és érdek-képviseleti szervezet is, valamint hogy lehetőség van közérdekű igényérvényesítésre is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés]
Diszkrimináció
Hátrányos megkülönböztetés
Üvegplafon
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Jegyzetek [ szerkesztés]
További információk [ szerkesztés]
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. törvény magyarázata (Másság Alapítvány, 2006)
Az Esélyegyenlőségi törvény által nyújtott lehetőségek az antidiszkriminációs jogvédelemben tájékoztató füzet közérthető nyelven (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, 2007)
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja
Európai Bizottság diszkriminációellenes honlapja
Takács Judit: Az egyenlő bánásmód gyakorlatai
Személyek közötti egyenlő bánásmód elve
A lista az Alkotmányhoz hasonlóan nyílt végű, magában foglalja az egyéb tulajdonság szerinti megkülönböztetést is. Diszkrimináció típusai [ szerkesztés]
A törvény részletes meghatározását adja a hátrányos megkülönböztetésnek minősülő magatartásoknak. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés mellett tiltja a közvetett hátrányos megkülönböztetést (amikor egy látszólag semleges rendelkezés eredményeképp szenved egy csoport hátrányt), valamint a zaklatást, a jogellenes elkülönítést, és a megtorlást is. Kivételek [ szerkesztés]
Amellett, hogy a törvény csak bizonyos jogalanyok és csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elő az egyenlő bánásmód követelményét, számos további kivételt tartalmaz. Így például nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az olyan megkülönböztetés, amelynek célja valamely társadalmi csoport hátrányának felszámolása ( előnyben részesítés), illetve amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van. Ezen elv kifejtése a foglalkoztatás területén a munka jellege vagy természete alapján indokolt megkülönböztetések lehetővé tétele.
Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása szempontjából fontos alapfogalmak, jogintézmények integrálódtak a magyar jogba, a diszkrimináció tilalma deklarálva van az Alaptörvényben, a Munka Törvénykönyvében, a Polgári Törvénykönyvben, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben. E tekintetben a jogunk harmonizált, megfelel az egyenlő bánásmód követelményének. Ugyanakkor az esélyegyenlőségi politika érvényesítése területén még sok a tennivaló. Kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalmának deklarálása az ezen a téren sokkal nagyobb tapasztalattal és jogi kultúrával rendelkező államokban sem volt elég a hátrányok csökkentésére. Magyarországon a diszkriminációt tiltó szabályok a gyakorlatban még nem érvényesülnek kellő hatékonysággal, az egyenlő bánásmód elve "még nem épült be a köztudatba. " A tanulmány egyrészt áttekintést ad azon társadalmi és gazdasági folyamatokról, melyek hatására az Európai Unió alapdokumentumában, a Római szerződésben rögzítésre került az egyenlő bánásmód elve, másrészt bemutatja, hogy a Római Szerződésben szereplő "egyenlő munkáért egyenlő bér" elv az évtizedek során lépésről lépésre hogyan bővült, tartalma és célja hogyan gazdagodott az Európai Unió Tanácsa által alkotott irányelveknek és az Európai Bíróság jogértelmező munkájának köszönhetően, míg végül kialakult, "kiérlelődött" az egyenlő bánásmód elvének mai jelentéstartalma és dogmatikai rendszere.
A munkarend, munkaidő-beosztás, munkateher, a munka jellege vagy természete alapján indokolt lehet a munkavállaló terhelhetőségére, rugalmasságára vonatkozó kérdés is. Ez azonban nem irányulhat a családi körülményekre: hány gyermeke van, tud-e rendkívüli munkát vállalni stb. Jogorvoslati lehetőségek A munka törvénykönyve alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében kezdeményezhet munkaügyi jogvitát. Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvita mellett a munkavállaló kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását, valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását. A diszkriminatív kérdések - quasi-normaszerű kitételekkel, kérdőívekkel - miatt általánosságban a közérdekű igényérvényesítés joga alapján lehet fellépni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság vagy a hatóság nem egyedi, konkrét személy kezdeményezésére vizsgálja ki a panaszt, hanem mivel a feltett kérdés a védett tulajdonsággal rendelkező nagyobb társadalmi csoportot érint, a sérelmet szenvedett csoport érdekében fellépő és az esélyegyenlőségi törvényben felhatalmazott szervek (ügyész, a hatóság, társadalmi és érdekképviseleti szervezet) kezdeményezésére jár el.
Nem lehet bármiről faggatózni az állásinterjún
(havibéres dolgozókról van szó, alkalmazotti szellemi munkásokról)
Dr. Sipos Márta: A munkavégzés nélküli díjazás Mt. szabálya (151. §) szerint a munkáltató eljárása törvényes.
Dr. Sipos Márta: A bíróság nem szab ki bírságot, csak a munkaügyi felügyelet. Ez a szerv jogosult a munkabér kifizetését vizsgálni, javasolom hozzájuk fordulni. A munkabérből való levonás akkor törvényes, ha azt jogszabály (itt nincs ilyen) előírja, végrehajtható határozat (pl. tartásra, kártérítésre vonatkozó bírósági döntés) van rá, vagy ha a munkavállaló beleegyezett. Kevesebbet keres ugyanazzal a munkával
Jelenleg heti 20 órában dolgozom egy ruházati üzletben. Nemrégiben derült ki, hogy a fizetésem 12 000 forinttal kevesebb, mint a többi, 20 órában dolgozónak. Ők is és én is a szerződésünknek megfelelő fizetést kapjuk. Csak a fizetés összege különbözik. A cég álláspontja az volt, hogy nem kaphatok semmilyen kompenzációt, aláírtam a szerződést. Jogosan követelhetek-e kompenzációt? Kérhetem-e, hogy módosítsák a szerződésemet még ebben az évben, hogy ugyanannyi fizetést kapjak? Dr. Sipos Márta: Az egyenlő bánásmód elve szerint igaza van, kérje a munkaügyi ellenőrzés intézkedését. Idő előtt felbontották a határozott idejű szerződést
Óraadó tanárként dolgoztam, majd miután két kolléganő gyes-re ment, megkértek, hogy szerződéses jogviszonyban, határozott idejű szerződéssel, ami 2009. június 30.
Azonos munkakörben eltérő bér: mikor lehetséges? - Adózóna.hu
- Kimenő levelek kiszolgálója t online
- Az egyenl� b�n�sm�d elve - egyenl� b�n�sm�d k�vetelm�nye a munkajogban, h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalma
- Hírek
- Személyek közötti egyenlő bánásmód elve
- Egyenlő bánásmód – Wikipédia
- Mennyit keres egy stewardess a wizzairnél 4
- 3 5 kw klíma hány m2.aol
- Arany jános a walesi bárdok
- Utam az iskolába (2013) Online teljes film magyarul | Sur le chemin de l'école | onlinefilmek.it
Mit nem lehet megkérdezni? Az állásfoglalás megállapítja, hogy a munkáltató szabadon tehet fel a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges kérdéseket a potenciális munkavállalónak. A munkáltatónak ez a joga azonban nem korlátlan, mert azt egyebek mellett korlátozza az egyenlő bánásmód követelménye. Az állásinterjú a munkaviszony létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó eljárás, amelyre alkalmazhatók a munkajog alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve szerint a munka törvénykönyvében meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, teljesíteni. Nem elegendő, hogy valaki nem követ el jogszabálysértést, hanem az eljárásának meg is kell felelni az adott szabály rendeltetésének. Az egyenlő bánásmód követelményéből, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből egyaránt következik, hogy az állásinterjún csak olyan kérdést lehet feltenni, amely a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és nem sérti a munkavállaló személyiségi jogait.
Tisztelt Jogtanácsos úr! Kollégámmal ugyanaz a munkakörünk, ugyanaz a munkakör megnevezése és besorolása, majdnem ugyanannyi a szolgálati időnk (az enyém 4 évvel több), de a bérünk között majd 40. 000 Ft különbség van az Ő javára. Erről ugyan mikor az új munkakörbe bekerültünk nem volt tudomásom. Persze mindig van egy "jóakaró" aki megsúgja, hogy ki mennyiért dolgozik. Ekkor még nekem nem volt meg a diplomám, így hát ezzel magyaráztam a bérkülönbséget. Mikor a diplomámat bemutattam –MÁV-val kötött tanulmányi szerződés kötelezett a főiskola elvégzésére-, kértem a fizetésem rendezését. Két kört futottam, egyszer teljes elutasításban részesültem, másodszor megemelték 20 000 Ft-tal a bérem, így alakult ki a 40 e Ft különbség. Munkáltatói jogkör gyakorlóm teljes mértékben támogatja a fizetésemelésemet, de a MÁV Humán szervezete elutasítja. Mit tehetnék azért, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elve nálam érvényesüljön? Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel:
Tisztelt kérdező! Kérdésére az alábbi választ adom:
Az ön által kifejtettek valóban okot adhatnak a jogvitára, de csak akkor, ha teljesül az, hogy a kollégája és ön azonos helyzetben vannak.
- Hány nap késés után érdemes tesztet csinálni
- Ismerős arcok koncert 2019 szombathely
- A tanulmányi területet meghirdető feladatellátási hely kódja 2010 relatif