A Saint-Germain-i szerződés hivatalos névhasználata Podkarpatská Rus [ = Kárpátaljai Oroszország]. A nemzeti érzelmű oroszok, akik új cári nagyorosz birodalomban hisznek, a hegyek túlsó oldaláról néznek erre a földre, és Zakarpatská Rus -nak [ = Kárpátontúli Oroszországnak] emlegetik. A kommunisták és a nacioanlista ukránok, alapul véve az itteni etnikai csoportok nemzetiségi kapcsolatát a szovjetunióbeli, galíciai és romániai ukránokkal, Zakarpatská Ukrajina -nak [ = Kárpátontúli Ukrajnának] mondják, vagy pedig, hogy elkerüljék a tiltott agitációért járó üldözést, egyszerűen Zakarpatsko -nak [ = Kárpátontúlnak] E megnevezések mindegyikének határozott és teljesen világos politikai jellege van. Népi módra Podkarpatsko -ról [Kárpátaljáról] beszélnek. " (L. Ivan Olbracht: Hory a staletí. Kniha reportáži z Podkarpatska. Praha, 1956. 63, csehül. ) A,. Kárpátalja tükörfordítással keletkezett a cseh Podkarpatsko, ukr. Kárp. Підкарпаття alapján. Kárpátalja Cicu P >! 2014. március 17., 14:49 'a történelmi Magyarország északi, hegyvidéki része' […] A 'hegyekkel, fennsíkokkal borított vidék' jelentésű felvidékek köznévből vált tulajdonnévvé.
Kiss foldrajzi nevek etimologiai szotara - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
Etimológiai szótár – Wikipédia
Földrajzi nevek etimologia szótára online full
- Szegedi Tudományegyetem | Rendelések, specialisták
- Földrajzi nevek etimologia szótára online hd
- Földrajzi nevek etimologia szótára online full
- Dr. Ábrahám László ügyvéd Sopron Sopronban, Győr-Moson-Sopron megye - Telefonkönyv
Földrajzi nevek etimológiai szótára · Kiss Lajos · Könyv · Moly
Behatóan foglalkozott e nyelvek szóalkotási szabályaival, ezen keresztül jutott el a szláv, majd a magyar szókincs lexikológiai és etimológiai vizsgálatához, a magyarban előforduló szláv eredetű jövevényszavak és az ugyancsak szláv mintára képzett tükörszavak tanulmányozásához. Etimológiai munkássága örvén szintén jelentős eredményeket ért el a lexikográfia és a névtan területén. Számos szótár összeállításában közreműködőtt, egyebek mellett két ízben is részt vett az Orosz–magyar nagyszótár átdolgozásában és korszerűsítésében (1959, majd 1998), a hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962) szerkesztésében, majd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (1967–1970) munkálataiban. 1986 után a Nyelvtudományi Intézetben az ő irányításával indultak meg és folytak egy évtizeden át az "akadémiai nagyszótár" szerkesztési munkálatai (ennek 2009-ig két, a segédleteket és A betűs szavainkat tartalmazó kötete jelent meg). Etimológiai, névtani és lexikográfiai kutatásai a földrajzi nevek etimológiai vizsgálata terén teljesedtek ki az 1970-es években: a több bővített és javított kiadást is megért, Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve mindmáig a magyar helynévtörténeti szótárirodalom első és egyetlen képviselője.
Földrajzi nevek etimológiai szótára (könyv) - Kiss Lajos | Rukkola.hu
(első mondat) Hasonló könyvek címkék alapján Tótfalusi István: Idegenszó-tár · Összehasonlítás Tóth Valéria: Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára · Összehasonlítás Benkő Loránd (szerk. ): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. · Összehasonlítás Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára · Összehasonlítás Lakó György (szerk. ): A magyar szókészlet finnugor elemei · Összehasonlítás Maticsák Sándor: A mókusbőrtől az euróig · Összehasonlítás Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára · Összehasonlítás Szőke Ágnes: Antik eredetű szakszókincs · Összehasonlítás Tótfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára · Összehasonlítás Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete · Összehasonlítás
Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár
Az eligazodást nagyszámú utalás könnyíti meg. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre. [Az 1988-ban megjelent második, javított és bővített kiadás 1997-es első, változatlan lenyomatának fülszövege. ]
Összefoglaló
Az 1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. 1988-ban a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelent meg. Az első kiadásnak mintegy 6820 szócikkével szemben e bővített és javított kiadásban és ennek jelenlegi, változatlan lenyomatában a szócikkek száma meghaladja a 13330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. Bécs, Vindobona, Wien, Vienna és Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa, illetőleg Pécs, Pečuh, Pečuj, Quinqueecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae) közös szócikkbe (az adott esetekben Bécs, Dunaújváros és Pécs alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél.
- Menstruáció után rögtön teherbe lehet esri.com
- Charly majom a családban maren halála 8
- Fullmetal alchemist brotherhood 1 rész
- Nurofen szirup 6 12 éves korig betegtájékoztató 2018